kolostori iskola: 6-15. századi iskolatípus. - 529: a →benedeki regula előírta, hogy a nagyobb ktorokban gondoskodni kell a rendi növendékek oktatásáról. Az okt. anyaga (a vallási és erkölcsi ismereteken túl) helyenként és időnként különbözött: volt, ahol csak lat. olvasást és éneket tanítottak, másutt a →hét szabad művészet egyes tárgyait, ismét másutt az egyhatyák tanulmányozása mellett az ókori klasszikusok fil. műveivel is foglalkoztak. A ~hoz tartozott a →scriptorium is, ahol a kv-másolás folyt. - A ~ a vallási élet szolgálatában a tud-okkal való nyugodt foglalkozás szinte egyedüli lehetőségeit biztosította a kk-ban. A népesebb ktorokban a növ-eket szétválasztották: a szerz. életre készülőket a schola interna, a világi-áll. feladatokra is alkalmasakat a schola externa keretei között oktatták. Nevesebb ~k ebben az időben: Monte Cassino, Tours, Corbie, Fulda, St. Gallen, Reims, Reichenau stb. - A 12. sz. fejlődő igényeinek megfelelően a ~ mellé új okt. int-eket teremtettek (→egyetem), a ~ intézménye azonban nem szűnt meg, sőt a bencések mellett a ciszt-ek, a ferencesek, a domonkosok, az ágostonosok szintén szerveztek isk-kat. A skolasztikus fil. több jelentős képviselője tanított ekkor ~ban, de a hivatalos egyh. bölcselettel ellentétes eszmeáramlatok (pl. →Ockham), kezdeti termtud. kutatások (pl. Roger →Bacon) is indultak a ~kból. Kiemelkedő ~k ekkor: a St. Victor és a St. Genevieve Párizsban, Citeaux, Köln, Freiburg, Oxford stb. - A 16. sz. elejétől a ~k jelentősége csökkent. →káptalani iskola, →plébániai iskola M.I.

KL III:92. - LThK 1993. VI:149.